Nem csak Székelyudvarhely, egész Udvarhelyszék egyik nagy problémája oldódna meg, amennyiben Székelyudvarhelyen is lehetőség nyílna a jogosítványok cseréjére, írta a mihírnek egy olvasónk, aki arra kért, nézzünk utána, hol akadt el az ügy. Mint megtudtuk, a városvezetés, s a megyei tanács is tett lépéseket, ettől azonban még ugyanúgy Csíkba kell járni, legalábbis egy ideig még biztosan...

Hogyan lehetne elfelejteni: nagy cécó volt télen a hajtási jogosítványok cseréje kapcsán, éjszakázás, hajnali sorban állás a mínusz huszonfokokban, órákon át tartó tolakodás, s a nap végén az erősebb kuyta... kapott jogsit.

Az embertelen körülményekről napi szinten hírt adott a sajtó, így értelemszerűen néhány politikus is azonnal „rácuppant” a témára. Mondjuk jobb lett volna megelőzni a bajt, de ha már úgy alakult, hogy több tízezer igénylő vizelt ágyba a sorbanállás következtében fellépő vesegyulladás miatt, legalább a többiek ússzák meg szárazon...

Először Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke jelentette be nagy csinnadrattával, hogy online is lehet sorszámot igényelni a Hargita Megyei Gépjárművezetői Engedélyeket Kibocsátó és Jármű bejegyzési Közszolgálatnál, sajtótájékoztatóján viszont elejtett egy olyan kijelentést, miszerint „azon dolgozunk, hogy az illetékesek minél több szolgáltatást vigyenek közelebb a lakókhoz.”

A kijelentést későbbi számonkérés céljából gondosan feljegyeztük, de szöget üthetett a székelyudvarhelyi városvezetés fejében is, mert a lakók téma iránti érzékenységét kihasználva gyorsan Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere is kiadott egy közleményt, melyben arról számolt be, hogy „tárgyalásokat folytat Hargita Megye Prefektusi Hivatalával, hogy városunkban is lehetőség legyen a jogosítványok cseréjére.”

Dicséretére váljon, a polgármester a levelezésen túl a helyi rendőrségnek és a lakosságnyilvántartó irodának is helyet adó Bethlen Gábor 43. szám alatti ingatlanban alakíttatott ki irodahelyiségeket erre a célra, hogy ezen ne múljon a dolog, de úgy járt, mint a csúnya vénlegény: lenne hol, de nincs kivel.

A Prefektúra ugyanis köszönte szépen a lehetőséget, de mosta kezeit, mondván, szegényes a belügy eklézsiája, kevés az alkalmazott, nem lehet megoldani, hogy még Udvarhelyre is jusson a derék káderekből, tessenek csak szépen befáradni Csíkba, nem olyan nagy távolság az...

A mihír nemrégiben  úgy értesült, a „téma másik nagy ismerője”, Barti Tihamér is lépett az ügyben: levelet írt a Belügyminisztériumnak. Telefonon kerestük meg a megyei tanács alelnökét, aki rimánkodásunk dacára hajthatatlannak bizonyult: kijelentette, csak személyesen nyilatkozik az ügyben, mert „már annyi összevisszaságot írtak erről.” Mi inkább arra gyanakszunk, a mihír neve nem cseng jól a megyei tanácsnál, de mindegy.

Szóval nem csak ügyet intézni, néha interjút készíteni is Csíkba kell menni, szerencsére más ügyben is a megyeszékhely felé kellett vegyem a héten, így belefért egy villáminterjú is.

A megyei tanács alelnöke két limonádé között kihasználta az újságíróval való kávézgatás előnyeit (hiába, kicsi kutya nagytól tanul...), hosszasan ecsetelte, hogy a hatékony és gyors ügyintézés a szíve csücske, ezért is dolgoztak olyan sokat a megyei tanácsnál az e-szolgaltatasokhr.ro honlapon, amely folyamatosan bővül, s amellyel kapcsolatban egyébként friss hír, hogy hamarosan az online útadó kifizetésére is lehetőség nyílik a honlapon.

Az is kiderült, hogy az alelnök valóban írt levelet a belügynek, ezt meg is mutatta nekünk a telefonján: a személyzeti problémák mihamarabbi megoldását sürgette (na jó, kérte szépen, illedelmesen...) az illetékes vezérigazgatótól.

Akárcsak Gálfi Árpád, Barti Tihamér is becsszóra megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy „a tárgyalások pozitív eredménnyel záruljanak, és a közeljövőben Székelyudvarhelyen is legyen lehetőség a jogosítványok cseréjére.”

Folyt.köv.