A székelyudvarhelyi önkormányzat illetékes szakbizottsága nem tartja indokoltnak, hogy az Udvarhely Néptáncműhely felvegye Kacsó András egykori táncoktató és művészeti szakirányító nevét. A polgármesteri hivatalban abban viszont egyetértenek velünk, hogy Kacsó András emlékét ápolni kell. Kolozsváron egyébként hosszú évek óta megteszik ezt...

Május 10-én tárgyalta Székelyudvarhely önkormányzatának szociális, egyházügyi, egészségügyi, kulturális, ifjúsági és sporttevékenységekért felelős szakbizottsága a mihír.ro kezdeményezését, hogy az Udvarhelyi Néptáncműhely felvegye Kacsó András egykori táncoktató és művészeti szakirányító nevét.

Az ötletet – mint ismert – Sinka Arnold önkormányzati képviselő karolta fel és hivatalos beadványban beterjesztette a Néptáncműhely fenntartója, vagyis a székelyudvarhelyi önkormányzat elé.

 „Ez nem pártügy!”

Az ülésen jelen volt három régi székelyudvarhelyi néptáncos is, akik egykori mesterük, Kacsó András néptáncos, hagyományápoló, kultúraőrző és emberi kvalitásait elevenítették fel. Enyed Károly rákérdezett arra is, mi lett a Kacsó András nevét viselő néptánccsoporttal, amely – mint az Udvarhelyi Híradó 1994. február 15-dikei lapszámából is kiderül – a rendszerváltás után éveken keresztül működött és lépett fel nagy sikerrel különböző udvarhelyi és környékbeli rendezvényeken.

Kacsó András. A mihír méltó emléket állítana az egykori táncoktatónak

Enyed elmondta azt is, hogy Kacsó csak a marosvásárhelyi hivatásos táncegyüttes számára 13 táncost nevelt ki, s mint mondta, vidékünkre a táncegyüttes, tánccsoport elnevezés a jellemző, nem a műhely, mint a Néptáncműhely esetében, hiszen „ez nem valamiféle manufakturális intézmény, nem egy suszterműhely.

A 82 éves Kovács Lajos szívből gratulált a javaslattevőknek, s elmondta, Kacsó András emberi nagysága miatt is megérdmelné, hogy ápoljuk az emlékét.

Kuron Mihály a Kacsó által vezetett tánccsoport sikereiről szóló, megsárgult újságcikkeket mutatott be, s nem győzte hangsúlyozni, hogy oktatójuk nem akármilyen időkben ápolta a népi kultúrát, hagyományainkat, hogy a népi táncmozgalom mozgatórugója volt, s hogy az ő kezdeményezésének tudható be a Szejke Fesztivál is.

Az egykori néptáncos határozottan felkérte a szakbizottság tagjait, vegyék figyelembe a „régi udvarhelyiek óhaját”, ápolják Kacsó András emlékét, „ne csináljanak pártügyet ebből a kérdésből is.”

Ki döntött így?

A szakbizottsági ülésen jelen lévők – pártállástól függetlenül – egyetértettek a mihír elgondolásával, miszerint Kacsó András megérdemli, hogy őrizzék, ápolják emlékét, még ha esetleg nem is indokolt róla elnevezni a Néptáncműhelyt.

Az ülés nagy egyetértésben, ám bármiféle szavazás nélkül ért véget, s mint megtudtuk, azóta sem tartottak másikat. Éppen ezért ért váratlanul a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal május 19-dikei, az esemény után tíz nappal napvilágot látott közleménye, melyet az alábbiakban szó szerint idézünk:

Székelyudvarhely Önkormányzatának szociális, egyházügyi, egészségügyi, kulturális, ifjúsági és sporttevékenységekért felelős szakbizottsága megvizsgálta Sinka Arnold önkormányzati képviselő azon beadványát, hogy az Udvarhelyi Néptáncműhely felvegye Kacsó András egykori táncoktató és művészeti szakirányító nevét.

A bizottság ülésén az önkormányzati képviselők mellett, jelen volt az intézmény vezetője, az ötletgazda, valamint három olyan személy is, akik egykori táncosként támogatták a névváltoztatást.

A kulturális szakbizottság meghallgatta a javaslattevőket és az egykori táncosok véleményét is, akikkel mindannyian egyetértettek abban, hogy Kacsó András nagyságát és a műfajon belüli kiemelkedő alkotói tevékenységét értékelni kell és be kell mutatni a jelenkornak.

Éppen ezért javasolják, hogy a kezdeményezők hozzanak létre egy, a Kacsó András nevét viselő civil szervezetet, amely Kacsó András életművéhez méltó rendezvényeket szervezzen, vagy akár állítson emléket a Művelődési Házban, nem utolsó sorban rendezvényt vagy táncos díjat, netán egy utcát nevezzen el róla.

A Kacsó András által fémjelzett időszakban a színpadi néptáncos előadásokat az Igor Mojszejev féle orosz balett stílus fémjelezte, ami teljes mértékben eltér az 1998-ban létrehozott Udvarhely Néptáncműhely irányvonalától: az autentikus népzenéből és néptáncból merítkező táncszínházi előadásoktól és az ahhoz köthető tevékenységektől (táncház, gyermektáncház, autentikus népzeneoktatás szárazhangszereken, néptánc oktatás gyerekeknek és felnőtteknek). A szakbizottság a Néptáncműhely művészeti tanácsának azon szempontját is figyelembe vette, hogy magyar nyelvterületen néptáncegyüttest nem neveznek el személyek után, sokkal inkább választanak olyan nevet, amely utal a helyre, településre ahol az együttes tevékenykedik, pl. Maros Művészegyüttes, Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Háromszék Táncegyüttes, Bekecs Néptáncegyüttes, stb.

A felsoroltak alapján a szakbizottság elfogadta a szakmai érveket és az intézmény vezetésének álláspontját, ezért nem tartja indokoltnak az intézmény nevének megváltoztatását.

Sinka Arnold tanácsos, a szociális, egyházügyi, egészségügyi, kulturális, ifjúsági és sporttevékenységekért felelős szakbizottság tagja május 21-én a mihírtől értesült a hivatal közleményéről. Furcsállta a dolgot, hiszen a közleményben is idézett szakbizottsági ülésen nem történt döntés a kérdésben, csak meghallgatták az érintett feleket, nevezetesen a kezdeményezőt, illetve az ötletet támogató egykori néptáncosokat, valamint a Néptáncműhely vezetőjét.

Ebben a kérdésben is szavazással kellett volna dönteni, ám ez nem történt meg. Abban mindannyian egyetértettünk, hogy Kacsó András megérdemli az emlékállítást, éppen ezért érthetetlen számomra az is, akkor miért dobja vissza a labdát a hivatal, s mondja azt, hogy állítsanak emléket a kezdeményezők” – sorolta kifogásait Sinka.

Gálfi terjesztheti elő

Az egyébként Gálfi Árpád polgármestertől, a tanácsi határozattervezetek előterjesztőjétől függ, hogy a téma az önkormányzat asztalára kerül-e vagy sem.

Kérdés, hogy a városvezető figyelembe veszi-e a szavazás, döntés nélküli szakbizottsági véleményezést, amit az általa vezetett polgármesteri hivatal sajtóirodája kész tényként küldött szét a médiának.

Jakab Attila, az illetékes szakbizottság tagja megkeresésünkre azt mondta: „Nem kérdés, hogy Kacsó András megérdemli az emlékállítást, ennek mikéntjét kell kitalálnunk a kezdeményezővel, a kortársakkal közösen.

Kolozsváron ápolják Kacsó emlékét

Kolozsváron az 1884-ben alapított Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) évről-évre kiosztja az erdélyi Oscarnak is nevezett EMKE-díjakat, köztük a Kacsó András-díjat, melyet hagyományőrzők, gyűjtők, kutatók, népdalénekesek, zenészek, táncoktatók koreográfusok, gyerekcsoportokkal, gyerekekkel foglalkozó szakember-pedagógusok kaphatnak.

Idén egyébként Benedek Árpád néptáncoktató, a nagyváradi gyermek- és ifjúsági táncházmozgalom több mint tizenöt éve tartó lelkes szervezéséért, irányításáért érdemelte ki a rangos elismerést.