Lénárd András, a Csíki Sör Manufaktúra többségi tulajdonosa vasárnap úgy nyilatkozott a mihírnek, noha egyelőre várják a hivatalos indoklást a pénteki táblabírósági döntésről, máris vannak elképzeléseik a hogyan továbbról. Lénárdot, valamint a cég jogi képviselőjét a termék hungarikummá való nyilvánításáról is kérdeztük.

Pénteken a bírósági döntés után nem sokkal nyilatkozott a mihírnek Lénárd András, akit két nap elteltével máris a hogyan továbbról faggattunk: mint mondta, szemernyi kétsége sincs afelől, hogy az európai bíróságon nekik adnak igazat, csak „az még 2-3 év, s addig kivesznek a bizniszből.”

Megtudtuk, a Székely sört továbbra is gyártják, csakhogy a többségi tulajdonos azt mondja, az más recept szerint készülő, más ízű termék, s nem biztos, hogy az Igazi Csíki Sör fogyasztói átnyergelnek arra.

„Ahogy Udvarhelyen mondanák: hallám, mi lesz. Mármint az ítéletben. Várjuk meg a pontos indoklást. Valószínűleg meg kell semmisítenünk a rekeszeket, hűtőket, ernyőket, de a gyártással nem állunk le.”

Lénárd sokat sejtetően úgy fogalmazott: „a lét eljuttatjuk valamilyen formában a fogyasztókhoz.”

Arra a kérdésünkre, netán úgy, hogy más nevet találnak az Igazinak, azt válaszolta: nem, hiszen ez azt jelentené, hogy feladják a harcot.

Megsemmisítik vagy harcolnak tovább?

Lénárd egyébként már pénteken is azt mondta a mihírnek: „Egy biztos: letérdelni nem fogunk.

Cirkuszt és (folyékony) kenyeret a népnek!

Csak idő kérdése volt, a politikusok mikor csapnak le a „forró” témára. Kissé furcsálltuk, hogy Borboly Csaba közleményére két napot kellett várni, végül vasárnap délután megszületett a várva-várt elnöki kommüniké, ami – mint a megyeelnöktől már megszokhattuk – ismételten jó érzékkel lovagolja meg az éppen aktuális közhangulatot.

A közlemény egyebek mellett rámutat – bármit is jelentsen: „Szabad nemzeti mozgásterünk fontos eleme az Igazi Csíki Sör.”

Borboly egyébként hétfő estéree rendkívüli tanácsülést hívott össze a téma kapcsán, melyen jelen lesz a cég menedzsmentje is.

Salamon: ha hallgatott volna, bölcs maradt volna

Salamon Zoltán megyei tanácsos, az MPP Hargita megyei elnöke is úgy érezte, ez az a téma, amivel népszerűségi indexe mínusz kettőről mínusz egyre ugorhat: a politikus az Igazi Csíki Sör hungarikummá nyilvánítását javasolta 2017. január 27-én. Salamon talán nem tudott arról, hogy a Csíki Sör Manufaktúra már 2016. október 25-én elindította a hungarikummá nyilvánításhoz szükséges procedúrát, ami Salamonra nézve azért is ciki, mert a politikus a hungarikum bizottság erdélyi tagja...

Salamon egyébként közösségi oldalán rukkolt elő ötletével – melyet az MTI-hez is fontosnak látott eljuttatni – miszerint az Igazi Csíki Sört „Székelyföld termék-nagyköveteként” emeljék a hungarikumok közé.

A polgári párti politikus hosszasan ecsetelte, milyen sörfesztiválokon nyert díjakat a szentsimoni termék, mely szerinte „több, mint egy szomjúságot oltó nedű a sok közül: identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar, amely Székelyföld egyik jelképévé vált.”

A megyei MPP-elnök Facebook-oldalán azt írta: „A folyamat elindítását szorgalmazom.” Azon folyamatét tehát, melyet már tavaly októberben elindított a Csíki Sör Manufaktúra...

Lénárd: S akkor?

Lénárd András többségi tulajdonos a mihírtől értesült Salamon közleményéről: mint mondja, már nem igazán tudja követni az Igazi Csíki Sör körül megjelenő sajtóhíreket. Az MPP-s tanácsos ötletére viszont rávágta: „Ha jól tudom, mi már tavaly ősszel elindítottuk a hungarikummá való nyilvánításhoz szükséges procedúrát.

Lénárd egyébként azt mondja, szép dolog, hogy sokan, így Salamon is szívén viseli az ügyet, de „ettől még ugyanúgy jön majd a végrehajtó.

„Az Európai Unió márkahivatalánál másodfokon is pert nyertünk, Alicantéban nekünk ítélték a márkát, de a román bíróság ezt sem vette figyelembe, s nem hiszem, hogy attól hanyatt vágódnának, ha az Igazi Csíki Sör hungarikum lenne” – mondta kissé rezignáltan Lénárd.

Azt viszont hozzátette, a csíki sörfőzésnek komoly hagyománya van, s ha a terméket a hungarikumok sorába emelnék, „annak határon innen és túl is lenne töltete.”

Vissza az időben

A procedúrát tehát még tavaly ősszel, egészen pontosan október 25-én indította el mint javaslattevő a Csíki Sör Manufaktúra – Lixid Projekt Kft. Az illetékes bizottságnak küldött anyag jól összeszedett, adatokban bővelkedő, komoly érvekkel alátámasztott dokumentum, alapos munka, mely készítőjét, Székely Kingát dicséri.

Egyebek mellett leírja, hogy a sörfőzés a történelem folyamán folyamatosan kiemelt szerepet játszott Székelyföldön, hiszen a borkultúra érdemben nem honosodott meg és a pálinkafőzés is jóval később terjedt el. „A Csíki-medencében található híresen tiszta forrásvíz, a minőségi alapanyagok és a hagyományok azok a központi elemek amelyek elengedhetetlenek a kiváló minőségű helyi sör gyártásához. Bár a történészek a csíki sörfőzés eredetét korábbra becsülik, az első írásos említés 1548-ból származik. Antonio Possevino della Compagnia di Gesù jezsuita szerzetes Transilvania című, 1584-ben megjelent munkájában található: „Mindezek (a Csíkban élő papok – a szerk. megj.) a részegségre adván magukat, ahol a rendes ital a sörre szorítkozik, olyan tudatlanok, hogy még a nevüket sem tudják helyesen leírni.”

A múlt felidézése a továbbiakban még hosszasan, részletesen folytatódik, s hangsúlyozza, hogy a mára híressé vált csíki sörgyár a hetvenes évek elejének szocialista vívmányként jött létre, nem a korábbi csíkszeredai sörfőzdék hagyományainak folytatója.

Az indoklás kitér arra is, hogy „a székely történelmi hagyományok szerint az Igazi Csíki Sör a középkori bajor sörtisztasági törvény betartásával készül, kizárólag malátából, komlóból és vízből, élesztő felhasználásával. Ellentétben a piacon kapható sörtermékek legnagyobb részével – különösen a multinacionális cégek helyben készült sörtermékeivel – az Igazi Csíki Sör egyáltalán nem tartalmaz hozzáadott ipari enzimeket, egyéb adalék- és segédanyagokat, állagjavítókat és ízfokozókat. Tartósságát is hagyományos elveken alapuló kovaföldes, valamint mikroszűrésnek köszönheti, nem pedig pasztörizálásnak.

A javaslattevő úgy látja, hogy „az Igazi Csíki Sör megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely a székelység és a magyarság egyedi különlegességét jeleníti meg. A termékre minden magyarul érző és gondolkodó ember szívesen gondol bárhol a világban. A Csíki Sör ezáltal az összmagyarság nemzeti terméke, brandje, és így indokolt megjelenítése a Hungarikumok között.

Az indoklás mellé egyébként Böjte atya is írt ajánlást, melyben „Székelyföld legkeresettebb nagykövetének” nevezi az Igazi Csíki Sört.

„Ha Székelyföldön minden, amit készítünk ilyen jó, színvonalas lenne, akkor egészen biztos, hogy a fiataljaink nem elmennének, hanem a kint szerzett barátaikkal visszajönnének Székelyföldre!” – írja Böjte atya, aki „mértéktelen szeretettel, mértékkel való fogyasztásra” ajánlja az Igazi Csíki Sört.

Köszi mindenkinek

Hajdu Gábor, a szentsimoni cég jogi képviselője is megerősítette a mihír információit, s elmondta, a procedúrát már tavaly ősszel elindították, a szükséges dokumentumokat elküldték az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottsághoz, de „megtörténhet, hogy Salamon úr valamiért nem találkozott vele.

A bizottság egyébként éppen egy hónappal ezelőtt jelezte a Csíki Sör Manufaktúrának, hogy legközelebbi ülésükön az Igazi Csíki Sör kérdése is terítéken szerepel majd.

Futószalagon  a csíki sör. Reklámja szerint az igazi

Hajdu egyébként nagyon örül, hogy a közösség nagyon sok tagja támogatja őket, köztük Salamon Zoltán is, akinek köszönik kiállását, akárcsak a közösség többi tagjának.

Az ügyvéd igyekezett tiszta vizet önteni a pohárba: a termék hungarikummá való nyilvánítása semmiképp nem írná felül a bírósági döntést, de „biztosíthatna egy adott védelmet alkalomadtán.”

Sovány spanyol vigasz

Hajdu Gábortól azt is megkérdeztük, nem furcsa, hogy az Európai Unió egyik tagállama – mégha Romániáról is van szó – semmibe veszi az Unió márkahivatalának döntését, mire az ügyvéd rávágta: igaz ugyan, hogy Alicantéban másodfokon is pert nyertek a Heinekennel szemben, ám „az a döntés sajnos még nem végleges, a Heineken procedurális okok miatt még megtámadhatja.

Hajdu úgy látja, a jelenleg számukra kedvező ítélet talán csak 1-2 év múlva válhat véglegessé, s „amikor a papír a kezünkben lesz, hogy használhatjuk a márkanevet, akkor perújrafelvételt kérhetünk.

A cég jogi képviselője rögtön hozzátette: lehet, addigra már túl késő lesz, hiszen közben többmillió eurós kártérítési pert zúdíthat a multinacionális cég a sörmanufaktúra nyakába...