Távol álljon tőlem, hogy ünneprontó legyek, de mégis: mi a fenének kell beszédet mondjon március 15-én Székelyudvarhelyen a vitatott marosvásárhelyi politikus, Biró Zsolt MPP-elnök?

Sok beszéd szegénység, tartja a mondás, de a népi bölcsességet valamiért sosem szívlelte meg az éppen aktuális udvarhelyi városvezetés, ha ünnepről volt szó, s úgy látszik, ezen szokással képtelenek vagyunk felhagyni, pedig elöljáróink – ha ünnepelni mentek volna ki a Patkóba – láthatták volna az elmúlt hosszú évek során, hogy az emberek torkig vannak a hosszúra nyúlt, sokszor semmitmondó, évről-évre ismétlődő retorikából.

Ők ünnepelni akarnak, emlékezni, kokárdát viselni, magyar zászlócskát lengetni, megtapsolni a hagyományőrző huszárokat, elénekelni himnuszainkat, s később a bodegában meghányni-vetni, jól beszélt-e a városvezető.

Mert beszédekből ennyi éppen elég lenne: beszéljen a mindenkori polgármester, s azzal slussz, szóljanak inkább a kórusok, táncoljanak a táncosok, szavaljanak székely ruhába öltözött virgonc kicsi gyermekek. Ünnepeljünk, s felejtsük már el végre a politikusokat, az egyházak képviselőinek beszédét pedig – ha egyáltalán szükség van rá – legfeljebb egy percben kellene korlátozni.

Idén március 15-én a Patkóban beszédet mond Gálfi Árpád polgármester (nagyon helyes!), Szeneczey Balázs, Budapest főpolgármester-helyettese (helyes!), Orbán Viktor miniszterelnök üzenetét pedig Soltész Miklós államtitkár tolmácsolja (oké).

Soltész és Szeneczey közé viszont amolyan kakukktojásként beékelődött Biró Zsolt, tudják, a Magyar Polgári Párt marosvásárhelyi elnöke, gúnynevén Spága Zsolti, aki szerint azért kell ott lenni Bukarestben, hogy tudják, kinek hány ezer euró „spágát” kell adni...

De felejtsük el egy pillanatra az erdélyi őszödi beszédet, hiszen már az is beszédes, hogy két éve az udvarhelyszéki polgármesterek – szembemenve az RMDSZ csúcsvezetésével – egyöntetűen elutasították, hogy az MPP-elnök képviselői helyet kapjon a Hargita megyei parlamenti listán.

Erre fel most idejön a székely anyavárosba, s képükbe vigyorogva beszédet mond. Március 15-én.

Arról most ne is tegyünk említést, hogy Biró marosvásárhelyi, s ha mindenáron ragaszkodunk az ünnepség politikai irányba történő elmozdításába, akkor ne a Maros-partjáról hívjunk szószólót, van Udvarhelyszéknek két képviselője és egy szenátora. Isten ments, hogy őket akarnám látni, netán Szilágyi Zsoltot vagy Kelemen Hunort, de újra megkérdem: minek kell egyáltalán politikust hívni ilyen alkalmakra?

Ráadásul egy marosvásárhelyit. Ráadásul egy igencsak vitatott egyént, akit annyira utálnak az őszinte, egyenes gerincű MPP-szimpatizánsok, mint az ős-Jobbikosok Vona Gábort...

Aláírásomat egy parlamenti helyért!

Értem én, hogy itt is MPP, ott is MPP, a háttérben is MPP, de tényleg, nem lenne jobb meghagyni az ünnepséget politikamentesnek? Tudják mit? Délután szervezzenek egy kerekasztal-beszélgetést, lakossági fórumot, szimpoziumot, mit tudom én mit, s aki nem viszolyog Birótól, Kelementől, Szilágyitól s társaiktól, az elmehet oda is.

Tudom, ünneprontó vagyok, biztosan meg is kapom majd ezt, de higgyék el, nagyon sokan osztják a véleményemet. Azok is, akik ilyen vagy olyan okok miatt most (is) hallgatnak.

Ez az iromány azonban ne szegje kedvüket, menjenek ki minél többen csütörtök délben a Márton Áron térre, hiszen a program tényleg igen tartalmasnak ígérkezik. Megkockáztatom: minden idők egyik legnívósabb udvarhelyi március 15-éje lehet az idei. Azt a néhány percet pedig, amíg Biró Zsolt beszél, kibírják valahogy, főként, ha nem néznek oda...

Utóirat: Egy kolléga epésen jegyezte meg, hogy Bunta idejében jobb volt, legalábbis a március tizenötödikéken, hiszen ő az ünnepség fele sem ment aznap, megkímélve így a városlakókat saját beszédétől :)