Sok kérdést felvet a medveügyben történt július 5-ei, bukaresti tüntetés. Az első és legfontosabb talán az, hogy többen úgy vélik: Borboly Csaba populista, és saját imázsépítésére használta fel a medveügyet, hiszen az emberekre és gazdaságokra veszélyes egyedek kilövéséről szóló miniszteri rendeletről nem július 5-én, hanem már három héttel korábban rendelkezett a környezetvédelmi miniszter. Akkor meg minek is volt a felhajtás?

Gratiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter szerdai nyilatkozatában kétszer is elmondta: a jelenlévők közül több személlyel már másodjára találkozik egy hónapon belül. „A legutolsó találkozón is elmondtam, egy hónapon belül miniszteri rendeletben szabályozzuk a kérdést” – jelenti ki Gavrilescu.

A miniszter szó szerint azt mondja: „Ordinul este deja emis, trebuie numai să semnez.” Tehát a rendeletet nem a tüntetők nyomására bocsátotta ki a miniszter, mint ahogy Borboly Csaba megpróbálta beállítani kommunikációjában az esetet, hiszen erről Gavrilescu már korábban egyeztetett a vadásztársulatokkal, földtulajdonosokkal.

Tudta, mi lesz, el sem ment tüntetni

Ezt támasztotta alá csütörtökön a Mihírnek adott nyilatkozatában Mărmureanu-Biró Leonard, a Nagyküküllő Vadász és Horgász Egyesület igazgatója, a Székelyföldi Vadász Egyesületek Föderációjának ügyvezető elnöke. Mărmureanu elmondta: erről már június 17-én biztosította őket Bukarestben a miniszter. Ezek után érthető, hogy a vadászelnök miért nem vett részt a bukaresti tüntetésen…

Mărmureanu nem kívánta kommentálni azon kérdésünket, hogy szerinte a tüntetés élére álló Borboly Csaba tudhatott-e erről, mindenesetre Tánczos Barna csíkszeredai szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő korábban a sajtónak is elmondták: az új kormány kinevezése előtti miniszteri kihallgatások alatt a medveprobléma sürgős megoldását kérték a környezetvédelmi minisztertől.

Faragó Péter, az RMDSZ képviselőházi környezetvédelmi bizottságának titkára akkor úgy nyilatkozott a Transindexnek: „Ígéretet kaptunk arra (Gratiela Gavrilescutól – sz.m.), hogy prioritásként kezeli az ügyet és hamarosan jóváhagyja a kilövési tilalom ideiglenes feloldását.

Hihető, hogy erről nem tudott Borboly Csaba?

Oda a bizalom?

Az ügynek más vetületei is vannak: az RMDSZ-es tanácselnök Borboly nem bízik az RMDSZ-es parlamenti képviseletben, köztük az ügyet szintén felkaroló csíkszeredai parlamenterekben, Tánczos Barnában és az egykori környezetvédelmi miniszterben, Korodi Attilában, akik hetekkel ezelőtt bejelentették, hogy „az RMDSZ parlamenti csoportja törvény-kezdeményezést dolgozott ki annak érdekében, hogy ezentúl minden év február 28-ig a szakminisztérium állapítsa meg a medvékre vonatkozó kilövési kvótát, illetve a tervezet szankciókat ír elő a határidők be nem tartására.”

Borboly viszont nem bízta rájuk a probléma megoldását, inkább személyesen intézkedett, tüntetett Bukarestben. Mondjuk, számára ez így jobban mutatott, mintha a parlamenti képviselet érte volna el ezt az icike-picike részsikert…

De akár úgy is fogalmazhatnánk: a politológiát tanult politikus  Borboly már attól sem riad vissza, hogy a bukaresti képviselet munkáját lenyúlva saját malmára hajtsa a vizet…

A szerdai bukaresti eseményre egy szó erejéig visszatérve: a miniszter annyira vette komolyan – az újabb – küldöttséget medveügyben, hogy arra sem volt képes, hogy utánanézzen, hogyan állnak a Székelyföldön történt vadkárok kifizetései, erre a kérdésre egyszerűen nem tudott választ adni…

Mennyi az annyi?

A sajtóhírek 175 problémás példány kilövéséről szólnak, a közvitára bocsátott miniszteri rendelet viszont világosan leírja: maximum 140 medvét szabad kilőni” – mondja Mărmureanu.

A vadászelnök szavait a minisztérium honlapján ellenőriztük le, íme a rendelet, mely valóban 140 példányról rendelkezik: http://mmediu.ro/app/webroot/uploads/files/2017-07-05_Ordin_derogari_2017.pdf

Mărmureanu egyébként egyenesen nevetségesnek tartja a bukaresti „részsikert”, hiszen azt mondja, ezzel az égvilágon semmit sem oldottak meg, s hogy a megelőzésre kellene fektetni a hangsúlyt. „7 ezer medvéből kilövünk 140-et. S akkor? Több medve nem jön be az erdőből kukázni?

A vadászelnök hangsúlyozta: a bürokráciát kellene már egyszer s mindenkorra felszámolni. „Ha történik egy vadkár, akkor össze kell állítani egy vaskos dokumentációt, azt el kell küldeni Bukarestbe, ott megvizsgálják a helyzetet, majd visszajeleznek. Ez idő alatt eltelhet két-három hét is, azalatt a problémás medve három megyével tovább áll, hogyan kapjuk meg? Vagy addig újabb és újabb károkat okoz, mint annakidején Abásfalván: negyven juhot ölt meg egy medve, mire megkaptuk az engedélyt a kilövésére. Ezt nevezik részsikernek? Nevetséges!

Mărmureanu feje amiatt is főhet, hogy a várhatóan augusztus 15-én életbe lépő rendelet nagy költségeket ró a vadásztársulatokra. „Egyesek trófeavadászatot emlegetnek, holott világosan leszögezték, csakis a problémás egyedeket szabad kilőni. A medvék a társulatnál maradnak, a húsát – feltéve, ha nem trichinellás, mert akkor el kell égetni – 100-150 euróért tudom értékesíteni, a bőrét viszont kötelező érlelni, ennek darabja 6-700 euró. A többi költségről most nem is beszélek, de mi a fenét fogok majd csinálni év végén 30-35 medvebőrrel?"

Summa summárum

A szerdai „részsiker” valójában tehát csak egy nagyon icike-picike részsiker, és nem is a medvéről, a vadkárokról, hanem Borboly Csabáról szólt.

A valóban egyre tarthatatlanabb medveügy megoldása még csak nem is körvonalazódik, még azt sem lehet pontosan tudni, csak megbecsülni, hogy Romániában hány medve él.

De hogyan is körvonalazódna a megoldás, amikor ismételten bebizonyosodott: egyesek arra is képesek, hogy egy folyamatban lévő ügyre „rátelepedjenek”, nem számít a kialakult helyzet valós megoldása, sem az, hogy lóvá teszünk több száz embert.

A lényeg a saját imázsépítésen van.

Minden más – vadkár, emberélet - sajnos mellékes…