Negyedszer adott otthont szeptember 7-én a Székelyföldi Polgárőr Találkozónak Zetelaka község. Az egész napos eseményre meghívást kaptak a székelyföldi polgárőrségek, képviseltetve volt a testvérszervezet, a Heves Megyei Polgárőr Szövetség, a Csongrád Megyei Polgárőr Szövetség és az anyaországi Országos Polgárőr Szövetség.

A megújult zetelaki tűzoltószín új épületének tanácstermében megtartott tanácskozáson Gergely István, a zetelakai polgárőr egység vezetője köszöntötte elsőként a jelenlevőket, aki az erdélyi polgárőrség egyik legfontosabb rendezvénysorozatának nevezte a találkozót. Rövid bevezetője után rögtön át is adta a szót dr. Túrós Andrásnak, az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) elnökének, aki – ahogy korábban minden egyes alkalommal – ezúttal is megtisztelte jelenlétével a székelyföldi találkozót.

„Személyes ügynek tekintem a Székelyföldön működő polgárőr egyesületekkel az együttműködést, illetve a már létező támogatási rendszer éltetését és működtetését” – mondta dr. Túros András. Az OPSZ elnök kihangsúlyozta a polgárőség legnagyobb erényét, mint mondta, ezt a tevékenység az önkéntességen alapul, tehát nem kötelező, és mint ilyen, egyféle erkölcsi pluszt jelent. Ráadásul ha ezt a tevékenységet a közbiztonság területén, a közösség érdekében vállalják fel ingyen és bérmentesen, akkor ez a körülmény az összes civil szervezet fölé emeli a polgárőrséget.

Annak dacára, hogy sokan lebecsülik, lekezelik a polgárőrséget, felnőtt emberek játékának csúfolják, a közvéleménykutatások azt jelzik, hogy Magyarországon a polgárőrök munkáját nagyra értékelik, továbbá a tudományos megközelítés szerint ez a tevékenység leginkább a helyi közösségek szubjektív biztonságérzetéhez tud jelentősen hozzájárulni. Ugyanakkor nem lebecsülendő a bűnmegelőzésben kivívott szerepe sem.


Fotó: Szász Csaba

Dr. Túrós András felvázolta a jövővel kapcsolatos terveit és elképzeléseit is.
„Azon gondolkozunk, hogy miként tudjuk a már létező és a még megalakulásuk előtt álló székelyföldi egyesületeteket jobban beintegrálni az Országos Polgárőr Szövetségbe, hogy könnyebb legyen az együttműködés és a támogatás. Kissé tréfásan mondva, hogy legyetek benne a nagy kalapban. Ez egy jelentős előrelépés lenne, akár több lépcsőben is. Mindezt úgy kell véghezvinni, hogy ez ne okozzon külpolitikai, diplomáciai incidenst” – jegyezte meg dr. Túrós András. Köztudott ugyanis, hogy a román politikum érzékenyen reagálna egy ilyen lépésre, hogy úgymond Magyarországon „kinevelt” szervezetek működjenek Románia mai határain belül.

Az OPSZ elnök megjegyezte, hogy Magyarországon mintegy 2000, 14-18 éves ifjú polgárőr létezik, a szövetségek küszködnek, szenvednek a fiatalítással, nem egyszerű megnyerni a fiatalokat ennek a területnek. A komplex kérdés orvoslásának érdekében évente ifjúsági tábor szervezését képzelték el Székelyföldön, hogy  az anyaországi ifjú polgárőrök megismerjék ezt a történelmi régiót is, átlássák, megérezzék, megtapasztalják az itteni magyarok életét.
Ezután következtek a székelyföldi polgárőrségek vezetőinek beszámolói.

Gyergyóban nem rózsás a helyzet

Bajkó László, a 2013-ban indult Gyergyószentmiklósi Polgárőrség vezetője elmondta, nem ez a legjobb évük. A kezdeti lendület elveszett, a mintegy 18 ezer lakost számláló városban ma már csak 25 aktív polgárőrre számíthatnak. Nehézségekbe ütközik a szervezet fenntartása és működtetése, szinte koldulni kell a szükséges anyagiak beszerzéséért. Bajkó úgy véli, hogy a gyergyói városvezetés bár nem ellenzi a polgárőrséget, nem is áll ki mellette. Politikai akarat sincs a polgárőrség támogatására. 2020-ra a polgárőrség teljes átszervezését tervezik. Mint mondta Bajkó, a gyökerektől.

 

Gyergyószárhegyen látszik az eredmény

A Gyergyószárhegyi Polgárőrség 2017 májusában alakult meg 41 alapító taggal, jelenleg 67 tagja van, ebből 30-35-re tehető azok száma, akiket bármikor, gyorsan mozgósítani lehet – közölte Katona Tibor, a polgárőrök vezetője. A szervezet életképes, a helyi önkormányzat pályázati úton támogatja a polgárőrök tevékenységét. A faluban korábban sok gondot okozott a roma közösségek tagjai által elkövetett lopások, a folyamatos terménylopások, koldulások, a polgárőrség megalakulása óta ezek száma jelentősen lecsökkent.

 

Gyergyóalfalu takaréklángon

Speciális helyzetben vagyunk – mondta Baricz Attila, a Gyergyóalfalvi Polgárőrség vezetője. A szervezet 2015-ben alakult 43 taggal, mára azonban a tagságnak több, mint fele külföldre ment dolgozni, így túl kevesen maradtak az állandó járőrszolgálat biztosítására, akik maradtak idővel belefáradtak, belefásultak önkéntes munkájukba.

„Toborozással próbálunk a bajon segíteni, de ez nem könnyű. A falu több mint 15 százaléka, jobbára a 20-40 éves korosztály külföldön vállalt munkát, jelentősen megcsappant a falu aktív lakossága, alig van kire számíthatunk. Ma már csak szórványosan tudunk járőrözni, egyelőre takaréklángon működünk” – panaszolta Baricz Attila.

 

Csíkszentdomokos igyekeznek

A közel három éves múltra visszatekintő Csíkszentdomokosi Polgárőrség helyzetéről Máté Sándor nyilatkozott. Mint mondta, a szervezetük 49 tagot számlál, 20-25 személy számít aktív tagnak.

A szervezetnek saját autója van, drónt is használnak megfigyelésekre, naponta járőröznek. A polgárőrség tevékenységét évente jelentős összeggel támogatja a helyi közbirtokosság.

 

Minden rendben Homoródalmáson


Homoródalmáson sokat változtak – jó irányban - a dolgok. Az udvarhelyszéki községben három évvel ezelőtt félelem és feszültség uralkodott a faluban. A polgárőrség megszervezését már korábban tervezték, de egy brutális gyilkosság, valamint a lopások, rablások, betörések növekvő száma miatt a község lakói összefogtak.

Godra Vencel, a polgárőrök vezetője elmondta, a faluban 1100-an élnek, minden tizedik lakos polgárőr, összesen 110-en vannak, ebből 84-en számítanak aktív tagnak.

Felszólalt Bodor Gyula, a község volt alpolgármestere, aki megjegyezte, hogy a korábbi gondokat az erőviszonyok egyenlőtlen elosztása is okozhatta. A faluban egy 300 fős roma közösség él, átlagéletkoruk 40 év körül van, míg a falu többi lakóinak átlagéletkora 60 év feletti, vagyis elöregedett a falu.

Viszont a helyi önkormányzat által teljes mértékben támogatott polgárőrség megalakulása óta sokat változtak a dolgok. A polgárőröknek nincs lerögzített járőrözési programja, sosem lehet tudni, mikor és hol bukkannak fel, ennek meg is látszik az eredménye. Napjainkban jobbára csak legeltetéssel kapcsolatos nézeteltérések és kisebb mezőgazdasági lopások történnek.

 

Zetelaka a csúcson

Jelen pillanatban, Erdélyi viszonylatban a 6000 főt számláló Zetelaka községben működik a legjobban a polgárőrség. A Hargita aljában fekvő nagy területen fekvő községben is voltak gondok, itt a szükség szülte a szervezetet. A kezdeti összefogás nem lankadt, a polgárőrség ma is feltétlen támogatásnak örvend mind a lakosság, mint a szervezetek, intézmények részéről.

Zetelakán négy éve működik a polgárőrség, nagy ívet futottunk be ilyen rövid idő alatt – jegyezte meg Gergely István, a polgárőrség vezetője. Elmondta, 230 regisztrált tagjuk van, melyből 180 aktív. 13 csoportra van osztva a járőrözés megszervezése, 2018-ban 2600 órát voltak szolgálatban, összesen 13.000 kilométert. járőröztek.

 

Nem szabad hátradőlni

A hozzászólásokat Nagy Attila, Zetelaka polgármestere zárta, aki köszönetet mondott a polgárőröknek az eddig kifejtett önkéntes munkáért. De megjegyezte, hogy még ha jól is mennek a dolgok, ha nincsenek gondok, problémák, törvénysértések, nem szabad hátradőlni, kiengedni, mert az így kialakult résen azonnal betörnek azok az elemek, amik miatt a polgárőrség létezik, akiket hivatott távol tartani.


Gergely István és dr. Túrós András
Fotó: Szász Csaba

A beszélés végén Magyarország Országos Polgárőr Szövetségének jóvoltából – a magyar kormány támogatásával és jóváhagyásával – mintegy 3,3 millió forintnyi értékű felszerelés-adományt vehettek a székelyföldi polgárőrségek: biztonsági ruházatot és számos eszközt.

A polgárőrnap a Zetelaki Polgárőrség nagygyűlésével, majd közös ebéddel zárult.