Székelyudvarhelyen rendezték szombaton a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok képviselőinek közgyűlését, amelyen megtárgyalták a három székelyföldi megyében élő román közösség helyzetét.

A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma (FCRCHM) 2006 óta szervez hasonló gyűléseket, melyeknek célja „a három megye román közösségeivel konkrét és hatékony párbeszédet folytatni, nyilvánosan kifejezni a térségben élő román lakosság álláspontját a román identitás megőrzésével és kinyilvánításával, valamint a magyar etnikumú román állampolgárokkal és más nemzetiségekkel való békés együttéléssel kapcsolatos alapvető kérdésekben.”

Szombaton, április elsején a székelyudvarhelyi Gondűző szálloda konferenciatermében tanácskoztak, ahol elfogadtak egy, a romániai magyar pártok vezetőihez és a civil társadalom képviselőihez intézett felhívást, amelyben kérik az interetnikus együttélés normalizálását Hargita, Kovászna és Maros megyében.

A dokumentumban rámutattak, hogy sem a magyaroknak, sem pedig a románoknak nem jó, ha Kovászna, Hargita és Maros megyék „potenciális konfliktusos övezetként” él a köztudatban, hiszen ez nem csak a békés együttélés, hanem egyebek mellett a gazdasági fejlődés rovására is megy.

A felhívásban azt írják, itt az ideje, hogy a magyar közösség vezetői elismerjék, Románia teljes egészében betartotta a kisebbségeknek tett ígéreteit, vállalásait.

Salamon Zoltán MPP-s megyei tanácsos közösségi oldalán adta hírül, hogy a fórumon résztvevők számára eljuttattak egy levelet, amelybe a Gyulafehérvári Nyilatkozat teljes szövegét helyezték és amelyben üdvözölték a párbeszédre való készséget. Ugyanakkor javasolták, hogy „legyen az 1918 december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozat ennek a párbeszédnek az alapja, a két nemzet békés együttélésének garanciája.

A Magyar Polgári Párt képviselője a rendezvény alkalmával átnyújtotta a Gyulafehérvári Nyilatkozat szövegét, ugyanakkor párbeszédre szólította fel a jelenlévőket.

A fórum résztvevői által elfogadott dokumentum viszont rámutat arra is, hogy 99 évvel a nagy egyesülés után a Romániában élő magyar kisebbségnek minden joga megvan, tehát a Gyulafehérvári Nyilatkozatban rögzítetteket teljes egészében betartja a román állam.

Egy másik passzusban azt írják, végre a Székelyföldnek autonómiát követelők is meg kellene értsék, ezt a kívánságukat soha nem tudják elfogadni a románok.

Sőt, a fórumon résztvevők szerint a három megyében a magyarságnak minden joga megvan, hogy megőrizze és kifejezze etnikai és kulturális identitását, s éppen az itt élő románok azok, akiknek védelemre van szükségük.

A fórumon jelen volt Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke, Kovászna és Hargita megye prefektusai, politikusok, polgármesterek, megyei tanácsosok, papok, kulturális intézmények és iskolák vezetői, civilszervezetek képviselői.