Hargita Megye Tanácsának május huszonötödikei, székelyudvarhelyi díszülésén Hargita Megyéért díjjal ismerte el Haáz Sándor zenetanár, karnagy munkásságát.

Haáz Sándor zenetanár 1955-ben született Székelyudvarhelyen, gyermekkorában Marosvásárhelyre költöztek, ott nevelkedett. A Haáz nevet nagyapja hozta vidékünkre, aki 1906-ban rajztanárként Felvidékről került Székelyföldre.

A felvidéki származású Haáz nagyapa Székelyudvarhelyen néprajzi múzeumot hozott létre. Haáz Sándor édesapja a „Maros-Székely Népi Együttes” egyik alapítója, szintén rajztanár. Néprajzosként a székely népviseletek és a varrottasok szerelmese.

Haáz Sándor 1974-ben a marosvásárhelyi Művészeti Líceum zeneszakos diákjaként érettségizett, majd a Zenetanárképző Főiskola elvégzése után 1978-ban helyezték ki Szentegyházasfaluba zenetanárnak. Megnősült, három fiúgyermek édesapja, két kisfiú nagyapja. Levelezői tagozaton elvégezte a kolozsvári „Gh. Dima” Konzervatóriumot.

1978 óta tanítja a falu igen tehetséges diákjait, az 1. számú „Mártonffi János” iskola és a Tanulók Háza zeneóráin. Jó hagyományokra lelt: a helység két kántortanítójának és ambiciózus zenetanár-elődeinek köszönhetően az iskolában jó kórus működött, pár gyermek hegedülni tanult.

Az iskola igazgatója jóvoltából fúvószenekar is létezett. 1985-től a rezesbanda zenei irányítását is ő vette át. Az iskolai vonós – és fúvószenekar létrehozása, rendszeres szereplése, a székelyruhás gyermekkórus sikerei következtében alakult meg 1982-ben a Gyermekfilharmónia együttes.

Száz kórustag és negyven zenekari tag alkotja, több száz hangversenyt tartott Erdély és külföld különböző színpadjain. Szentegyházán nincs zeneiskola, a vonós és fúvósrészleg (zenekari tagok) a Tanulók Háza zenekörein tanulja meg a hangszerek kezelését.

A műsoruk tartalma változatos (klasszikus feldolgozások, népdalcsokrok, más népek dalai), ezek javarészt Haáz Sándor karnagy hangszerelései, az együttes pillanatnyi felkészültségének megfelelően.

Az 1989-es fordulatig minden „Megéneklünk Románia” fesztiválon díjazták a 140 tagú együttest. A rendszerváltás után elérkezett a külföldi hangversenykörutak ideje. 1990 tavaszi koncertjeik Budapesten, Szentendrén váratlan erkölcsi és anyagi sikereket eredményeztek.

Dél-Tirolból kapott segítséggel elkészítették a Múzeum Szállót (29 fős vendégház, a Művelődési Ház padlásterében kialakítva – folyosóján falumúzeum). 1991-ben létrejött a Gyermekfilharmónia Alapítvány, mely jogi és anyagi hátteret biztosít gazdálkodásukhoz.

Azóta a turnékat, hangszerfelújítást, beszerzést önerőből végezik. 1992-től jelenik meg havonta a Szentegyházi Hírlap, a Gyermekfilharmónia folyóirata (2007-ig), melyet a www.fili.ro honlap váltott fel. Évi rendszerességgel megszervezik a májusi Filharmónia Napokat. Ezen a nemzetközi zenei találkozón 300-400 meghívott fiatal (kórusok, zenekarok) szerepel. Zenei estélyeket, napközben vetélkedőket, közösségi játékokat szerveznek, majd utcabál, fáklyásmenet zárja a rendezvénysorozatot.

1998-től évente megjelenik a Gyermekfilharmónia énekeskönyve, a Törpe Daloskönyv és beindult a népi bútorfestő mozgalom. Az Alapítvány célja a hagyományőrzés, ennek érdekében szervezzik évi rendszerességgel a Homoródmenti Népdalvetélkedőt valamint a Prímásképző-Táncháztábort.

A festett bútorok, a rendezvények a régi falu szellemét idézik a Múzeum Szállóban, amely szellemi műhellyé nőtte ki magát. Egyre gyarapodó képtárukat a nyaranta megszervezett képzőművészeti alkotótáborok legsikeresebb darabjaiból állították össze. Az ebédlőjük számtalan találkozó, összejövetel színhelyévé vált, egyben a fellendülő faluturizmus központja is.

Értékmentési célzattal régi falusi házat vásároltak és újítottak fel Szentegyházasfaluban az együttes 25. éves évfordulójára.

Elismerései: a Hargita Megyei Tanfelügyelőség Profesor Evidențiat (=kitüntetett tanár) díja (1983 és 1992); Magyarok Világszövetsége MVSZ díj (1993); Pro Cultura Hungarica emlékplakett (1997); Széchenyi Társaság díj (1997); Romániai Dalosszövetség Rónai Antal díja (1999); Julianus díj (2001); Romániai Magyar Pedagógusszövetség – Ezüst Gyopár díj (2001); Szentegyháza Városi Tanácsa – Pro Urbe díj (2002); Magyar Örökség díj (2003); Udvarhelyszék Művelődéséért díj (2004); Bartók Béla Emlékdíj (2006); Nagy Lajos emlékérem - Pécs (2006); Magyarságért díj – Szarvas (2007); Nagy István díj (2008); EMKE díj (2009); A Tehetségek Szolgálatáért Életműdíj (2010); Mentor díj (2011); A Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztje, polgári tagozata (2011), Pro Hargita díj (2017).