Soha nem beszélt még ennyire szabadon és kötetlenül magáról, helyi, országos politikáról, no meg az RMDSZ-ről, a magyar-magyar harcról, mindarról, ami az elmúlt huszonöt évben történt, és ami meglátása szerint a jövő évi választásokkal következni fog. Reggeli kávé dr. Verestóy Attila szenátorral.

Ma sem tudja megszokni, hogy politikusnak minősítik, ha kevesen is, de vannak, akik még egyetemi tanárként emlékeznek rá. Az más világ volt, azt mondja, és nem is állt szándékában „belecsöppeni” a politikába. Mégis így történt. Az már viszont tudatos volt, hogy benne is maradt.

Itt vagyunk egy ország közepén másfél millióan, van hát itt munka bőven: akad, amit megvédeni, kivívni, elérni, kiharcolni – az elmúlt huszonöt esztendő alatt ez a szerep jutott neki. Ő a tárgyaló, a lobbizó, az alkuember. Már csak azért is, mert egyetemi évei alatt megismerte a fővárosi elitet, a kezdeti RMDSZ-esek közül így talán ő mozgott a legotthonosabban közöttük. Iliescu, Constantinescu, Băsescu, és megannyi államelnök, meg párt, melyekkel elsősorban ő kommunikált. Úgy véli, talán ezért is indult ellene rágalomhadjárat, elsősorban nem személye elleni támadásként, hanem a Szövetség tárgyalási pozíciójának a gyengítése érdekében.

 

Negatív legendák

A szenátor a vele kapcsolatos „negatív legendákról” azt mondja, kellemetlenek, de érti, miért születtek. Ezt részletezte is. Noha már a kilencvenes években voltak bírálói, akik szerint nem folytatott eléggé radikális politizálást, egészen Traian Băsescu első kampányáig pozitív kép élt a köztudatban róla. A radikalizmussal kapcsolatosan azt közölte: hogy valamit érvényesíts, eszed, vagy erőd kell legyen, ám gyakran túlértékeljük magunkat, és nem mérjük fel kellőképpen a lehetőségeinket, a szenátor viszont a mérsékelt, higgadt politizálás híve.

Băsescuhoz visszakanyarodva mesélte, hogy annak első kampánya idején nem titkolta azon meglátását, mely szerint a később két mandátumot is megért államelnök nem megoldás a magyarság számára.

Emiatt lejárató kampány indult ellene, melyet Băsescu „hitelesített” azon kijelentésével, mely szerint Verestóy azon hat ember egyike, akik az országban mindenki fejére taposva elérik önös céljaikat.

Az első konkrét ellene szóló vád – még a kilencvenes években – az volt, hogy együttműködött a Securitatéval, az irattári dossziék hozzáférhetősége viszont úgy érzi, lebontotta ezt a rágalmat. Nem úgy a fával kapcsolatosakat: ha a központi médiában fakivágással, erdőirtással kapcsolatos hír van, abban biztos, hogy az ő neve is szerepel.

– Többé-kevésbé sikerült diszkreditálni egy olyan politikust, akinek megvolt a szerepe a tárgyalások, alkuk során. Az, hogy állandóan be lehet jelenteni, hogy „Drujba lui Dumnezeu”, az nemcsak pecsét, hanem a téma lezárására is jó. Sok százezer hektárról eltűnt az erdő, és lassan lehet is tudni, hogy kik vágták ki, kik gazdagodtak meg belőle. A polgármesterek tudják, hogy nem foglalkoztam erdőirtással, tulajdon-visszaadással. Hamis céltábla voltam, mely mögött nyugodtan működhettek azok, akik fával foglalkoztak – a szenátor soha nem beszélt még erről a témáról, azt mondja, nem akarta igazát bizonygatni.

 

Indul a 2016-os választáson

Egyedül maradt azok közül, akik 89-ben elkezdték az RMDSZ-t, a Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa (CPUN) óta a mai napig az ország választott személye – kevesen mondhatják el magukról, hogy a parlament mind a 25 évére visszanézhetnek.

Băsescu kampányát követően többször felmerült benne a kérdés, hasznos-e, ha továbbfolytatja a munkát, illetve az RMDSZ-es újratervezéskor is fontolgatta a visszalépést. A mostani szövetségi vezetők és a polgármesterek viszont határozottan úgy vélik, szükség van még a tapasztaltára, a munkájára. Ezért jelentette be – és eddig még ilyet nem harangozott be –, hogy vállalja a következő, 2016-os évi megmérettetést is. Meglehet, a jövő évben nem lesznek két időpontban, tavasszal és ősszel a választások, hanem a helyhatóságira és az előrehozott parlamenti választásokra is tavasszal kerül sor. A szenátor szerint az összevonás jót hozhat nekünk, igaz, azt sem felejtette el megemlíteni, hogy óriási tétje lesz a választásoknak. Már csak azért is, mert kikerülhetetlennek tűnnek azok a formációk, melyek nem tekintik partnernek az RMDSZ-t.

Először érzi veszélyben a Szövetséget, hisz az RMDSZ meglehet, nem tud majd kellő súllyal részt venni a 2016 utáni hatalmi játszmában.

– Kintről-bentről megpróbálták szétverni az érdekvédelmi képviseletet. Azt is tudni kell ugyanakkor, hogy hat-hét százalékkal nem lehet kormányozni, csak 51-el – mondja a szenátor, aki a jövő évi választásokon is a klasszikus képletet látná szívesen, mely szerint a parlamentben két olyan erő lenne, melyek egyike sem éri el az ötven százalékot, hisz így az RMDSZ is labdába tudna rúgni, alkupozícióba kerülhetne a hat-hét százalékkal.

– Az érdekképviselet nem párt, mert egy nemzeti közösséget kell képviselni, melyre nem alkalmas a pártszerű megoldás. Továbbá nem érdekvédelmi harcosnak, hanem politikusnak minősítenek, melyhez a közbűntényes státus áll most a legközelebb, és a népszerűségi lista legalján szerepel. Tudatosan igyekeznek azt kommunikálni, hogy a magyar politikus sem különb a románnál. Mindenkinek azt akarom megüzenni, hogy ha valakinek nem tetszik egy politikus arcéle, keressen, emeljen ki jobbat. Az RMDSZ nyitott rendszer, kívülről tud erősödni – közölte a szenátor.

 

Van, vagy nincs ellenzéki összefogás?

A szenátor „bemelegítőjét” követően újságírói kérdések következtek.
Támogatja-e Bunta Levente újabb polgármesteri indulását? – jött az első, mire a szenátor úgy felelt, ez Bunta Leventétől függ, attól, hogy a polgármester elfogadja-e, alkalmazza-e a szenátor javítóötleteit. Dr. Verestóy itt azt is hozzátette, hogy az RMDSZ-nek tudnia kell állítani egy olyan személyt, aki élvezi a város támogatását, és a választó is fel kell tudja mérni, hogy egy polgármestert azt tesz erőssé, ha mögötte parlamenti erő is van.

Összefogott a helyi ellenzék, nyerhet-e a közös jelöltjük, megszerezhetik-e az önkormányzati többséget? – érkezett a következő kérdés. Dr. Verestóy azt válaszolta, nem tudja, kinek adjon igazat. Az MPP elnökének, Bíró Zsoltnak-e, aki szerint szó sincs összefogásról, vagy a híreszteléseknek, melyek szerint igen.

– Országos szinten sorozatos egyeztetés van az MPP és az RMDSZ között. A polgáriak tudják, hogy az RMDSZ-en kívül másnak nincs matematikai esélye mandátumot szerezni. Nem tudunk többek lenni másfél milliónál, csak kevesebbek.

A szenátor egyetért azon kijelentéssel, mely szerint Székelyföld gazdaságilag elmaradott vidéke az országnak. Szerinte beruházások kellenének, ám a helyi tőke kevés. Egyebek mellett viszont a Hargita-hegységet turista paradicsommá lehetne alakítani, ehhez infrastruktúrára is szükség van, például autópálya közelségére.

 

A Matrica-gyár restrukturálása

Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a szenátornak a nemrég elfogadott parlamenti speciális nyugdíjakról, azt felelte, jövedelme 80-90 százalékát közcélra fordítja, nincs tehát neki szüksége erre, ám tud olyan parlamentert, akinek igen.

Itt hangzott el, hogy a szenátor jelentős pénzösszeget fordított a Matrica-gyár fenntartására, mely pénzügyi gondokkal küzd: nagy a gyár bérköltsége, ehhez mérten pedig kevés a munka. A szenátor szerint elkerülhetetlen a gyár restrukturálása, újraszervezése. Két lépcsőt említett: a nem termelő részlegeket be kell zárni, illetve több munkát, több megrendelést kell szerezni.