Hargita Megye Tanácsa 2013 októberében egy olyan projekt finanszírozási szerződését írta alá, amelynek a kivitelezése az egész megye hulladékgazdálkodási managementjét átszervezi. A projekt áfa nélküli értéke kb. 190.516.363 lej, aminek 70,5 %-át uniós, 14,2 %-át kormány-, és 15,3 %-át önkormányzati pénzekből finanszírozta Hargita Megye Tanácsa. Ez a projekt a megyében az egész hulladékgazdálkodási folyamatot „újraépíti”, kezdve az összegyűjtéstől egészen a végső lerakásig.

Decemberben a projekt kivitelezési folyamatának a második és egyben utolsó fázisa is véget ért. A NIOP 2014-2020-ból finanszírozott projekt a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszer nevű projekt II. része volt, amely a 2007-2013-as Környezeti ÁOP-ban elkezdett beruházásokat folytatta és befejezte a megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer kiépítését.

A pályázat megvalósítása során bezártak 8 nem EU-konform, régi hulladéklerakót, úgy, hogy a régi hulladékot Székelykeresztúrról, Szentegyházáról, Tusnádfürdőről és Balánbányáról (kb. 100 ezer m3) áthordták Csíkszeredába. Az áthordott hulladék egy leszigetelt aljzatú végleges lerakóba került, amit végül felülről is leszigeteltek, elvezették belőle a csurgalékot és a képződő biogázt, majd leföldelték, és a felületét begyepesítették.

A másik három régi lerakó (Borszék, Maroshévíz és Gyergyószentmiklós) helyben marad és ott összetolás, tömörítés után a felületüket leszigetelték, leföldelték, majd begyepesítették (ökologizálták). A bezárt hulladéktározókat - az előírások szerint - 30 évig monitorizálni kell.

A projekttel elvégzett beruházások értéke helységenként a következőképpen oszlanak meg (áfástól):

1. Csíkszereda 34.147.297 lej
2. Gyergyóremete 67.939.964 lej
3. Gyergyszentmiklós 3.958.333 lej
4. Korond 10.516.721 lej
5. Székelykeresztúr 4.485.946 lej
6. Szentegyháza 2.634.993 lej
7. Maroshévíz 5.406.170 lej
8. Borszék 1.697.316 lej
9. Tusnádfürdő 672.058 lej
10. Csíkszentsimon 302.973 lej
11. Balánbánya 1.933.606 lej
12. Minden települést kiszolgáló eszközök 24.151.086 lej

 

Gyergyóremetén készült el a megyei hulladékgazdálkodási központ, mely egy 20 hektáros területen több, a megyei rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen létesítményt foglal magába. Elkészült az EU-konform hulladéklerakó első cellája 4.5 hektáros területen, 450.000 m3-es kapacitással: 337.500 tonna hulladékot képes befogadni és legkevesebb 6 évig szolgálja ki Hargita megye lakosságát – ha a hulladék 30%-át szelektíven gyűjtenénk, akár 15 évre is elegendő lenne az első cella. Ugyanitt készült el a szelektív hulladék-válogató állomás is, illetve a komposztáló-állomás és annak előkezelési csarnoka is. A központ nagyjából 100 munkahelyet teremt.

A megyei tanács a versenytárgyalásokat követően – közvagyon használati díj fizetés ellenében – a majdani regionális hulladékgazdálkodó cég rendelkezésére bocsájtja a következő műszaki felszereltséget és eszközállományt:
* több mint 35 céljármű, és összesen 37.500 db. különböző típusú és űrtartalmú konténer
* 2 tömörítő állomás
* 1 szelektív válogató központ
* 8 önkéntes szelektív hulladékgyűjtő udvar, 106 db. nagy, (6-24 m3) konténerrel
* 1 szerves hulladékot komposztáló állomás
* 1 EU-konform végleges hulladéklerakó cella

Minden feltétel adott a megyében ahhoz, hogy a hulladékot ne kelljen „exportálni”, kivinni a megyéből, mert Gyergyóremetén minden feltétel adott a feldolgozásra és a végleges lerakásra. A megyei tanács ugyanakkor a feldolgozó ipar megtelepedését is várja, hogy a teljes legyen a kör, és helyben fel lehessen dolgozni a szelektíven gyűjtött anyagokat.

Hargita Megye Tanácsát a projekt kivitelezése során három fő szempont vezérelte: környezetünk tisztábbá tétele, hogy kevesebbet fizessenek a lakók, és hogy a továbbiakban bővíteni lehessen a rendszert, a tervek szerint ugyanis pályázni fognak a vegyes hulladék kezelésére, egy gyergyóremetei kerülőút kialakítására és komposztládák vásárlására.

A legfontosabb cél pedig az, hogy a megye hulladékának minél kevesebb része kerüljön a lerakókba. 2020-ra 66 ezer tonna hulladékkal számolnak a megyében, aminek egyharmada komposztálható, egyharmada újrahasznosítható, és csak egyharmada, vagyis 22 ezer tonna kerülne a lerakóba, ehhez pedig a szelektíven gyűjtött mennyiséget növelni kell. A lakóknak is tehát fontos szerep jut: meg kell tanulni, a mindennapjaink részévé kell tenni a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást és komposztálást, és tudatosan kell vásárolni, vagyis csak azt kell megvenni, amire szükségünk van, ellenkező esetben csak hulladékot termelünk.

 

www.elhetojovo.ro

Az Európai Unió Kohéziós Alapjából társfinanszírozott, a 2014-2020-as                 Nagy Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósított projekt.