Udvarhelyi tanácsülés:
ezután csak románul?

Klaus Iohannis államfő bekeményített: kedden megtámadta az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet. Az elnök ráadásul nem csak az RMDSZ által javasolt, a kisebbségi anyanyelvhasználattal kapcsolatos módosításokat kifogásolta, hanem olyan rendelkezésekkel sem értett egyet, amelyek a jelenlegi közigazgatási törvényben is szerepelnek.

Ez azért is vicces, mert az államfő két olyan rendelkezésről derítette ki, hogy alkotmányellenes, amelyek 17 éve vannak érvényben...

A magyaroknak is köszönhetően államelnöki tisztséget nyert szebeni szász száz oldalas óvásának legfőbb érve rövid és velős volt: „Romániában a hivatalos nyelv a román.” Punktum.

Johannis, Iohannis hallani sem akar arról, hogy a húsz százalékban megállapított lakosságarány alatt is lehetővé tegyék az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik, s esze ágában sincs a kisebbségek anyanyelvén feliratoztatni a köztereket. Egyébként ez az érvelése is vicces, vagy inkább tragikomikus: „az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak.”

Az sem tetszik az ország első(?) emberének, hogy a kisebbségek által lakott települések – mondjuk Keresztúr – hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Ez még hagyján, hiszen így tényleg nekifutásból kizáródna egy Gigi vagy egy Raluca az illető állásra meghirdetett versenyfutásból, inkább az anyanyelvhasználatot kellene biztosítani a kórházaktól a hivatalokon keresztül a bíróságokig a kisebbségeknek, ám ha a taláros testület helyt ad a iohannisi kifogásoknak, akkor az önkormányzati üléseken csak románul lehet majd beszélni. Igen, Székelyudvarhelyen is. Kányádban is, Siménfalván is.

Az államfő ugyanis alkotmányellenesnek tartja azt a nem mellékesen jelenleg is hatályos rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati üléseken, ha a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás.

Értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami, jelen esetben az önkormányzati hivatalokon belül.

A kilencvenes években Romániából Németországba menekülő Gustav Heinz Johannis és Susanne Johannis gyermeke úgy véli, az önkormányzatokban kizárólag az állam hivatalos nyelvét – a mi esetünkben a románt, ugyebár – kellene használni.

Ha az alkotmánybíróság meglapozottnak tekinti az elnöki kifogást, akkor a tanácsosok ezután románul kell beszéljenek (igény szerint vitatkozzanak) az önkormányzati üléseken, mindenhol az országban. Székelyudvarhelyen is.

Na, ekkor lesz csak igazán érdekes követni az élő Facebook közvetítéseket az udvarhelyi tanácsteremből!